A baráti segítség határai

A baráti segítség határai avagy miért nem tudnak segíteni a közeli kapcsolatok? A mentori (segítői) feladatot a közvetlen környezetből való személyek általában nem vagy nagyon alacsony hatékonysággal tudják ellátni. Miért?

Ennek oka, hogy a kínos témákról -tartva a másik reakciójától- nem beszélünk, ám ha mégis, akkor a közeli kapcsolatokon alapuló un. baráti beszélgetések mögött gyakran tudatos vagy tudattalan rejtett szándékok és játszmák vannak. Sőt az is gyakori, hogy a kritikus válságos helyzetnek épp a közeli kapcsolatban lévő személy a kiváltója, fenntartója vagy épp gerjesztője.

A barátok már mindent tudnak, vagy azt hiszik hogy mindent tudnak egymásról, pl. "gondolatolvasói" lesznek egymásnak vagy "fél szavakból értik" egymást. Mindeközben ítélkeznek, minősítenek, győzködik egymást, megvalósíthatatlan tanácsokat, kéréseket osztogatnak a másiknak. Például az egyik ilyen leghasznavehetetlenebb jó tanács: „Nyugodj meg! vagy Engedd el!”

Félreértés ne essék, nagyon fontosak a közeli kapcsolatok, a baráti beszélgetések, ezek döntően meghatározzák, hogyan érezzük magunkat a világban. Ezek adnak kapaszkodókat, ezekből a forrásokból építkezünk, innen kaphatunk napi támogatást. A közeli kapcsolat általában egyet nem tud adni, a higgadt rálástást egy problémára, mert ritka kivételektől eltekintve vagy teljesen azonosul vagy teljesen az ellenkező nézőpontra helyezkedik a segítségre szorulóval.